Az idei szezon kezdetén megpróbálom röviden összefoglalni, milyen kerttervezési trendeket látok a világban. A bejegyzéshez felhasználtam az erős kertészeti rovattal rendelkező brit napilap, a Daily Telegraph összefoglalóját, és kedvenc szakíróm, Thomas Rainer gondolatait is. Ezek a cikkek a tavalyi évhez viszonyítva próbálják meghatározni a fő trendeket, én egy kicsit nagyobb, több éves keretben fogok gondolkozni. Az illusztrációként szolgáló képek azokról a bemutatókertekről készültek, amelyek az elmúlt években a világ legnagyobb virágkiállításán, a londoni Chelsea Flower Show-n „A Kiállítás Legjobbja” (Best in Show) címet elnyerték. Jól mutatják azt a markáns trendet, amit le szeretnék írni: kerttervezési szempontból az utóbbi időszak legfontosabb fejleménye az építészeti kert korszakának vége.
Mi az az építészeti kert?
Építészeti kertnek nevezem azt a pihenés céljára szolgáló lakóház körüli teret, amelynek karakterét nem a növényzet határozza meg. Mi van az építészeti kertben? Mindenekelőtt: tér. Az építészeti kertek egyik fő jellemzője az extenzív tereprendezés. Ez önmagában nem kifogásolható – a harmonikusan kialakított, kellemes arányokkal rendelkező tér a jó kert alapja. Azonban önmagában a leglátványosabb tér is csak rövid ideig érdekes. Növénycentrikus megközelítés esetén a téralakítás után következik az élővilág megtervezése, azonban az építészeti kert egészen más úton halad tovább – a szobaszerű kialakítás felé. Drága burkolatok és vizes berendezések, robusztus ülő-, fekvő-, főző- és étkezőhelyek jellemzik ezeket a tereket, ahol a növényzet olyan funkciót tölt be, mint a belső terekben a lakástextil: lágyítja, színesíti az összképet, de mindenképpen alárendelt szerepet játszik.
Az építészeti kertben többnyire nem történik semmi, a nap és a felhők járásán kívül nincs mozgás – ahhoz viszont a látvány túlságosan tolakodó és mesterkélt, hogy meditációra alkalmas zen-kertként működni tudjon. Az élettelen térben nincs kert-élményünk, ellenben gyakran pénz-élményünk van. A növényzet egy szokványos kertben „ápol és eltakar”, sőt, korrigálja a téralakítási hibákat – ha tehát a növényzet hiányzik, akkor rendkívül fontossá válik a mérnöki pontosságú tervezés és a magas színvonalú kivitelezés. Az építészeti kertbe minden berendezési elemből a legdrágábbat kell venni – a barkácsáruházi akciós burkolat vagy kertibútor, ami egy élő kertben nem lenne zavaró, az építészeti kertben silány hatást kelt. Ugyanilyen erőforrás-igényes a domináns zöld elemként használt gyep: már a legkisebb hiba, folt is zavaró, ezért aztán folyamatosan öntözni, nyírni, műtrágyázni, levegőztetni, gyomirtózni kell. A könnyen fenntarthatóként hirdetett, látszólag egyszerű kert valójában viszi a pénzt és a szabadidőt.
Új hullám
Az építészeti kert népszerűségének hanyatlása már jó ideje tart. A '90-es évek közepén kezdődött a New Perennial mozgalommal, amely elsősorban középmagas lágyszárú növényekkel dolgozik, mintegy szembeszegülve a kertépítő üzletág által fáradhatatlanul népszerűsített gyep-tuja-járólap megjelenéssel. De a pénz beszél, a kertészeti rendezvényeket a burkolat- és kertibútor-gyártók szponzorálják, ezért el kellett telnie 15 évnek, mire az új felfogás megjelent a nagy kiállításokon, és így eljutott a középosztály kertjeibe. Az újhullám lényege az atmoszféra: a mozgás, a színek, az illatok és a textúrák által kiváltott spirituális-érzelmi hatás. Az újhullámos kerttervező legfontosabb eszköze a növényismeret, az új szellemben dolgozó tervezők valamennyien tapasztalt kertészek.
Válság
A 2008-as világgazdasági válság szintén hatást gyakorolt a kerti divatra. Leálltak az új építkezések, a megrendelők a legolcsóbb megoldásokkal próbálják meglévő otthonukat szépíteni. Divatba jött a konyhakert, részben az élelmiszerárak emelkedése miatt, részben pedig azért, mert a megváltozott életstílusnak részévé vált az otthoni főzés, és tömegek kezdtek el érdeklődni a gasztronómia iránt. A pénzügyi válság mellett a környezeti válság, a klímaváltozás is a hétköznapok része lett. Bár a „természetes” jelző értékét pillanatok alatt lenullázta a kereskedelmi marketing-gépezet azzal, hogy minden termékre ráaggatja, ettől függetlenül a zöld divat szemléletformáló hatása tagadhatatlan. Általános megrendelői elvárás: a növényzetet úgy kell megtervezni, hogy vegyszerezés és állandó öntözés nélkül is hosszabb ideig megőrizze formáját, összetételét, és táplálja az állatvilágot. A korábbi steril, „külsőépítészeti” megoldások helyett ma már a nagy költségvetésből épült presztízskertek is többnyire rovar-, madár- és gyermekbarát kertek. Tíz éve egy kert vagy szép volt, vagy fenntartható, környezet- és emberbarát. Ma mindkét elvárásnak egyszerre kell megfelelni.
Új romantika
Miközben egyre inkább a technikai világban, mobiltelefonon és az interneten élünk, felértékelődik a valóság. Az utóbbi 2-3 év nagy trendje a természet utáni vágyódás, és az ebből születő stilizált természet: a virágos rét jellegű beültetés. Az újhullámos kerttervezők korábban kedvelték a nagy színfoltokat, növénytömböket, mivel ez struktúrát adott a térnek anélkül, hogy a szokásos építészeti elemekhez kellett volna nyúlniuk. Mára a tömböket felváltotta a természetes növényegyüttesek imitálása, a vegyes ültetés, ennek hatására pedig visszakerültek a kertbe a korábban „végleg” leírt fásszárúak, formára nyírt bokrok és fák – mert téralakításra, struktúrára azért szükség van.
Ez a laza, megengedő beültetés azért is nagyon népszerű, mert beleférnek a kerttulajdonos kedvenc növényei, belesimul a konyhakert.
Akkor sem történik tragédia, ha egyik-másik növény egy adott évben a szélsőséges időjárás miatt rosszabbul teljesít, hiszen ott van mellette több tucat másik faj, amelyek betöltik a hiányt.
És végül – újra divat a rózsa!
Ha tetszett a bejegyzés, kövess a Facebookon is: