Kép: The Garden Aesthetic
Mikor ültessük az őszi hagymásokat? „Amikor a gyerekek elmennek nyári szünetre, felszedjük, amikor visszamennek iskolába, elültetjük” – tartja a mondás a szülőfalumban. A népi bölcsességek követésével nagyon nem foghatunk mellé, de azért érdemes utánanézni, hogyan csinálják a profik – azaz a kertészek, akik ebből élnek. Hollandiai forrásaim egybehangzó állítása szerint a virághagyma minél kevesebb időt tölt a földben, annál kevesebb veszélynek van kitéve. Éppen ezért korainak tartják az augusztusi, szeptember eleji ültetést, ráadásul ilyenkor még nagyon aktív a talajlakó élővilág, kezdve a pocokkal, vakonddal, és bezárva a sort egyes szabad szemmel nem látható, de szintén hagymakedvelő mikroorganizmusokkal. Ha előfordult már, hogy az elültetett virághagymák nem hajtottak ki, vagy rejtélyes módon az ágyáson kívül, esetleg több méterre az ültetési helytől bukkantak fel, akkor valószínűleg ők voltak a tettesek. November tájékán már kisebb a jövés-menés a föld alatt, közelebb a tavasz is, az ilyenkor ültetett értékes virághagymák valamivel nagyobb biztonságban vannak.
A pocok nagyon aranyos állat, de kedvenc étele a 200 Ft-os prémium minőségű holland virághagyma. Kép: Wikimedia
Másrészt viszont továbbra is érvényes az a tanács, hogy ajánlott még az első komolyabb fagyok előtt befejezni a kiültetést. A profik tehát egy táblázatot használnak, amelyből megtudhatjuk, hogy a területünk hidegzónájának figyelembe vételével melyik az ültetés ideális időpontja. De mielőtt megvizsgáljuk ezt a táblázatot, talán érdemes egy kis kitérőt tenni, mert erről még nem volt szó a blogon: mi az a hidegzóna?
Hidegzóna
Az angol elnevezés hardiness zone, amit magyarra hidegtűrési zónaként, télállósági zónaként fordítanak. Én ezt kicsit furcsának találom, ugyanis nem a zóna hidegtűrő/télálló, hanem a növények, amelyek egyik vagy másik zónában képesek átvészelni az ott előforduló legkeményebb teleket. Talán a minimum-hőmérsékleti zóna lenne a legszerencsésebb fordítás, de én házi használatban egyszerűen hidegzónának hívom, maradjunk most ennél. A zónákat úgy rajzolják fel a térképre, hogy veszik több évre visszamenőleg az adott területen előforduló leghidegebb hőmérsékleteket, és ebből átlagot számolnak. Egyszerű példával élve, ha kertünkben a tavalyelőtti évben -20 fok volt az előforduló legalacsonyabb hőmérséklet, tavaly pedig -16 fok, akkor az átlag -18 fok, nagyjából ennyit kell kibírnia a birtokunkra telepített növényeknek.
A bennünket érintő három hidegzóna az 5-ös, 6-os és 7-es, ezekhez az alábbi hőmérsékleti minimumok tartoznak (egész számokra kerekítettem):
| Zóna | Hőmérsékleti minimumok átlaga |
|---|---|
| 5 | -23-tól -29-ig |
| 6 | -18-tól -23-ig |
| 7 | -18-tól -12-ig |
Ennek alapján készítette el Magyarország részletes hidegzóna térképét Miklós Ákos Márton:
Láthatjuk, hogy a Dunántúl jórészt a 7-es, a keleti országrész javarésze pedig a 6-os zónában van, de előfordulnak melegebb, 8-as zónába tartozó foltok a nagyvárosokban, vagy dombok déli lejtőjén. Mélyebben fekvő, fagyzugolyos területeket ajánlott az 5-ös zónát kibíró növényekkel betelepíteni. A legprofibb megoldás egyébként az, ha nem térképből dolgozunk, hanem mérjük a saját kertünkben a hőmérsékletet. Ma már nálunk is a komolyabb kertészetek feltüntetik a katalógusaikban a növények hidegtűrési értékét, Z betűvel jelölve: a Z6 tehát azt jelenti, hogy -20 fokos hideget is jó eséllyel elvisel a növény, nem fog kifagyni.
Ami a hagymásokat illeti, ezek többsége Belső-Ázsia magashegyi terülteiről származik és nagyon jó hidegtűrő, de előfordulnak divatos nemesített fajták, amelyek csak Z8-as területen maradnak meg. Ez elvileg a kereskedelem felelőssége lenne, hogy csak olyan fajtákat hozzon forgalomba, amelyek átlagos magyar viszonyok között életképesek, a vásárlótól szerintem nem várható el, hogy ilyen szinten elmélyedjen a növénytermesztés rejtelmeiben…
Ültetési idő a hidegzóna figyelembe vételével
Ezek után térjünk vissza a hagymások ültetésének problémájához. Forrásaim az alábbi táblázatot ajánlják az ideális ültetési idő meghatározásához:
| Zóna | Ültetési időpont |
|---|---|
| 5 | szeptember vége, október eleje |
| 6 | október közepe |
| 7 | október vége |
| 8 | november eleje |
Láthatjuk, hogy a falumbeli néniknél jóval későbbi időpontot ajánlanak a kertészek, ami már csak azért is kényelmes, mert a csomagküldő cégek, webáruházak általában szeptember közepén indulnak be, addig csak előrendelni lehet. Az áruházak állványain már megjelentek a hagymás csomagok – a kereskedőnek az az érdeke, hogy minél előbb megszabadítson bennünket a pénzünktől – de jöhet még nyárias idő szeptemberben, tehát addig is szellős, fénytől védett helyen tároljuk a megvásárolt hagymákat, nem lesz semmi bajuk, ha nem kerülnek rögtön a földbe.
Divatos, természetes hatást keltő beültetés. Kép: Carex: garden design
Mit kapunk a pénzünkért, amikor virághagymát veszünk? Hogyan tudjuk az olcsó hagymából kihozni a maximumot? Mire figyeljünk az ültetésnél? Vannak még mítoszok és legendák, úgyhogy a jövő héten folytatom a témát.
Linkajánló:
- Hová tűnnek a tulipánok? Tavaszi bejegyzésem a kertészeti rejtélyről.
- Nemzeti hidegtűrési értékek – a Gazda Praktikum blog bejegyzése (vicces).
Ha tetszett a bejegyzés, kövess a Facebookon is: